Otoneurológia
Szakorvosok
Otoneurológia – a szédülés és egyensúlyzavar kivizsgálása
Az otoneurológia – más néven neuro-otológia – a szédüléssel, egyensúlyzavarral, forgó jellegű szédüléssel (vertigo), illetve bizonytalanságérzéssel járó panaszok kivizsgálásával és kezelésével foglalkozó szakterület.
Elsődleges célja annak megállapítása, hogy a tünetek a közép- vagy belső fül működészavarából, illetve az ezeket utánzó centrális idegrendszeri vagy egyéb perifériás eltérésekből erednek-e, és ennek megfelelően a legmegfelelőbb kezelési út meghatározása.
A kivizsgálás során nemzetközileg elfogadott, folyamatosan frissített szakmai ajánlásokat alkalmazunk, a Bárány Társaság (Bárány Society) által kidolgozott konszenzusdokumentumok és az ICVD – Vesztibuláris Betegségek Nemzetközi Osztályozása irányelvei alapján.
A kivizsgálás menete
A vizsgálatot megelőzően a páciens a várakozási idő alatt kitölti a Dizziness Handicap Inventory (DHI) magyar nyelvű kérdőívét, amely a szédülés mindennapi életre gyakorolt hatását méri. Ennek orvosi kiértékelése már a vizsgálat kezdetekor fontos támpontot ad.
Ezt követően részletes kórelőzmény-felvétel, fül-orr-gégészeti és otoneurológiai vizsgálat történik, mely során különböző célzott teszteket és provokációs manővereket végzünk (például Dix–Hallpike-, head-roll-, Halmágyi–Curthoys- vagy Schellong-teszt). A vizsgálatok eredményei alapján pontos státuszrögzítés történik.
Szükség esetén további kiegészítő vizsgálatok is indokoltak lehetnek, mint például:
audiológiai (hallásvizsgálati) tesztek,
a vesztibuláris rendszer műszeres vizsgálatai (videó fejimpulzus teszt, kalorikus vizsgálat, cVEMP és oVEMP),
képalkotó eljárások (nyaki color Doppler ultrahang, belső fül nagy felbontású CT, kisagy–híd szögleti MRI),
illetve a beteg irányítása társszakmákhoz (neurológia, reumatológia, immunológia).
Kezelési lehetőségek
A diagnózis felállítását követően személyre szabott terápiás terv készül, amely az alábbi elemekből állhat:
gyógyszeres kezelés (például gyulladáscsökkentő lökésterápia vagy a belső fül ingerlékenységét csökkentő készítmények),
repozíciós manőverek jóindulatú helyzeti szédülés esetén (pl. Epley-, Gufoni-manőver),
szakember által vezetett vagy felügyelt gyógytorna,
otthon végezhető, rendszeres egyensúlyfejlesztő gyakorlatok.
A kezelés szerves része a betegedukáció, mely során közérthetően, az egyéni háttérhez igazítva kerül bemutatásra a betegség természete, a lehetséges szövődmények és maradványtünetek, valamint a terápia előnyei és esetleges mellékhatásai.
Kiemelt figyelmet kap a kezelés pontos betartásának jelentősége és az elmaradás lehetséges kockázata.
Szükség esetén kontrollvizsgálatot tervezünk a javulás nyomon követésére.
